A kötődő nevelés szószólója

Peggy-OMara-new

Interjú Peggy O’Marával, a Mothering Magazine, a www.mothering.com és a www.peggyomara.com  alapító főszerkesztőjével ,

 

 

 

 

A-A: Hogyan lettél a kötődő nevelés (attachment parenting) szószólója? Kötődő szülővé váltál már az első várandóssággal és szüléssel?

Peggy O’Mara: Abban az időben kezdtem el a La Leche Liga találkozóin részt venni, amikor az első gyermekemet vártam, és ott tanultam, hogy akkor lehetek kötődő édesanya, ha a  szoptatás során  bízom a gyermekem ösztöneiben. A természethez közelálló életet éltem, és bíztam a dolgok természetes rendjében. A 70-es és 80-as években, amikor a gyermekeim születtek, még nem létezett a „kötődő nevelés” kifejezés, de én kötődő szülő voltam az első gyermekemnél is és a másik háromnál is. Szoptattam őket, amíg el nem választották magukat; együtt aludtam velük; hordoztam őket, és bíztam az ösztöneikben, válaszoltam az igényeikre. És büntetés nélkül neveltem őket.

A-A: A 70-es években, amikor a gyermeknevelés szigorúbb volt, mint napjainkban,  honnan merítettél információt és impulzusokat a saját anyai ösztöneiden kívül?

Peggy O’Mara: La Leche, Liga; ICEA (a gyermekszületés oktatásának nemzetközi szervezete); NAPPSAC (szülők és szakemberek nemzeti szövetsége a biztonságos alternatív születésért az USA-ban) Ezek a szervezetek nagyon aktívak voltak abban az időben. Fiatal koromban olvastam Margaret Mead antropológusról, aki az iparilag fejletlen társadalmakat vizsgálta, és azt találta, hogy azokban a törzsekben legerőszakosabbak a felnőttek, ahol gyermekkorban megtagadják az érintést. Szerettem olvasni Rudolf Steiner műveit. És két könyv különösen segítségemre volt. A „Varázsos évek” Selma Fraibergtől és a “The Child Under Six “(A hat év alatti gyermek) James Hillmantől.

A-A: Mit tanácsolsz azoknak a fiatal anyáknak, akiket a ismerőseik erős kritikával illetnek szabadelvű nevelési módszereik miatt? Hogyan vértezzék fel magukat környezetük ódivatú tanácsaival szemben?

Peggy O’Mara: Nagyon fontos olyan szülőtársakat találni, akik hasonlóan gondolkoznak, vagy egy olyan csoporthoz csatlakozni, amely támogatást nyújt, mint például a La Leche Liga. Kezdő szülőként mindig lesznek kétségeink, mégis kezeljük óvatosan mások tanácsait, és inkább figyeljük saját babánk szükségleteit! Azok számítanak igazán.

A-A: Itt van például a kisgyerekkel együtt alvás, ami a természetes életmódot követő családokban gyakori, általában véve viszont ritka. Vannak, akik megütköznek azon, ha nincs külön hálószoba a kisgyermekeknek, csak egy közös ágy az egész családnak.

Peggy O’Mara: Ne engedjünk be olyan látogatókat az intim szféránkba, akik esetleg elítélnek bennünket! A saját házunkban úgy élünk, ahogy azt mi helyesnek tartjuk.

A-A: A hosszan tartó szoptatást is gyakran furcsállják azok, akik ehhez nem szoktak hozzá, és igen kellemetlenül tudnak rá reagálni.

Peggy O’Mara: A hosszan tartó szoptatás nem furcsa. Teljesen szokványos dolog a világ különböző részein. Az, hogy meddig szoptatjuk a saját gyermekünket, az a mi dolgunk, tartsuk meg magunknak! Nagyobb gyermekünket szoptassuk félreeső helyen, és találjunk rá egy diszkrét elnevezést! Nem kell szégyenkezni miatta, de nem is kell szétkiabálni. Csak miránk és a gyermekünkre tartozik!

 

Kövess minket

Minden vélemény számít!