Tamás Anna, Az Attachment Parenting International tagja, és a kötődő nevelésről szóló tréningjének oktatója:
A kötődő nevelés a családi élet olyan formája, ami nagyban segíti a gyermek biztonságos kötődésének kialakulását. Ennek alapja, hogy a szülők nagy figyelemmel vannak a baba igényeinek jelzéseire, és igyekeznek annak megfelelni.
A kötődő nevelés segíti a kisgyermek korai biztonságos kötődésének kialakulását a szülei felé (vagy más, elsődleges gondviselő felé). Segítségével a kisgyermek megtanulja, már baba kortól kezdve, hogy mindig számíthat a szüleire, bízhat bennük, hiszen ők reagálnak a jelzéseire. Így aztán önmagában is bízhat, és ezáltal magabiztos, empatikus nagy gyermek és felnőtt válik belőle.
A kötődő nevelés lényege kezdetben az, hogy reagálunk a kicsi jelzéseire, panaszára, hiszen annak mindig van valami oka. Maga a baba nem tudja kielégíteni még semmilyen saját igényét, szükségletét, legyen az éhség, szomjúság, az álmosság, fáradtság vagy akár csak a nyűgösség.
A kötődő nevelés viszont nem kizárólag a baba/gyerek igényeit veszi figyelembe, hanem a szülőkét is, pl. az alvás, aktivitás, kimozdulás iránti felnőtt igényt. Segít összehangolni a családtagok néha ellentmondásosnak tűnő vágyait.
A csecsemőgondozásban már elterjedt kifejezés az ISZSZ, az igény szerinti szoptatás. Ez azt jelenti, hogy az édesanya nem 3 vagy 4 óránta szoptat, ahogy az régebben elterjedt volt, hanem mellre teszi a babát rövidebb időközönként is, ahogy a kicsi jelez.
Az anyatej azon kívül, hogy oltja a szomjat, táplál, véd a fertőzésekkel szemben, megnyugtatja és el is altatja a babát. Tehát az anyamell és az anyatej egy őrségi multifunkcionális „szolgáltatás”: étel, ital, gyógyszer, vitamin, „altató”, „nyugtató”.
A szoptatáson kívül egyéb módokon is meg lehet nyugtatni, el lehet altatni egy kötődően nevelt kisbabát: az együttalvás és a kendőben való babahordozás is segít ebben a szülőnek.
Ha valainek nem sikerül szoptatni, akkor a cumisüvegből való táplálásnak is megvan a módja, a szoptatáshoz hasonló testtartásban, hogy az a kötődés kialakulását segítse elő.
A baba/gyermek igényeinek kielégítése persze nem mehet teljesen a szülők igényeinek a rovására! Az az ideális, ha ezeket sikerül összehangolni a családban! De újszülött- és csecsemőkorban a felnőttnek kell többet alkalmazkodnia.
A mosás, takarítás várhat! Az édesanyának az első hetekben a gyermekágyban kell kipihennie a várandósságot és a szülést, ahol összehangolódhat a mellette fekvő babával, aki elsajátíthatja a szopás technikáját, és az anyatej megfelelő mennyisége is beállhat. Így a tej nem lesz sokkal se több, se kevesebb.
Az igény szerinti, hosszan tartó szoptatás, az együtt alvás és a babahordozás persze nem csak a baba igényeinek fele meg: a szülőknek is kényelmesebb, ha éjjel nem kell felébredni, felkelni, átmenni, felvenni, megetetni, visszatenni, lefeküdni, újra felkelni… hanem az első jelre csak odafordul az anya a kisbabához, megszoptatja fekve, és mindenki alszik tovább. Anya, baba, apa.
A babahordozás is egy olyan eszköz, ami jó a gyerkőcnek, mert nem egy járókából, rácsos ágyból kell sírva jeleznie, hanem a szülő testközelében lehet. Persze nem állandóan, csak, ha szükség van rá. És ez a szülőnek is jól, mert a nyugodt gyereket a közelében tudva, végezheti a dolgát otthon és könnyedebben mehet házon kívül is a saját, felnőtt dolgára. Tehát a kötődőnevelés eszköztára “Two in One”: a baba igényeit kielégíti és ezt összehangolja a felnőttek szükségleteivel is.
Ha már csecsemőkorban is a lehető legjobban figyelembe vannak véve a kisbaba igényei, akkor a cseperedés folyamán ugyanúgy megmarad ez a fajta szoros kapcsolatrendszer a gyermek és szülő között.
Ahogy nő a baba, már a síráson kívül másképp is meg tudja mutatni, hogy mit szeretne, de sokszor azt nem tudja még elmagyarázni egy kisgyerek, egy totyogó, hogy mi a baja, hiszen ő maga sem tudja. Nem veszi észre pl., hogy azért nyűgös, mert valójában éhes vagy akár álmos. Ez ellen sok szülő a pontos napirenddel igyekszik védekezni: ha rendszeresen, mindig ugyanakkor eszünk és alszunk, akkor valamennyire kivédhető a fenti probléma. De ahogy mi felnőttek sem egyformán éhezünk meg két étkezés között, úgy a gyermek sem. Például nem ugyanúgy emésztődik minden étel, van, ami előbb, van ami később. És az alvásigényünk is változhat, aszerint, hogy milyen volt az előző éjszakánk vagy a napunk mennyire igénybe vevő.
A kötődő nevelésben ezért próbálunk a csecsemő kor után is rugalmasan alkalmazkodni a gyerek igényeihez, hiszen csak mi, felnőttek tudjuk kibogozni, hogy valójában mi is a baja a gyerekünknek, és hogyan tudunk ezen segíteni neki. És persze ezzel magunknak is!
A “Szívben összekötve” című, az Attachment Parenting International (A Kötődő Nevelés Nemzetközi szervezetének) alapítói által összeállított szülői tréningről itt lehet olvasni: www.apait-anyait.hu/kotodo-neveles-trening-a-szivben-osszekotve/
www.apait-anyait.hu/kotodo_neveles_oktatas/
Kötődő Nevelés Támogató Csoportok Budapesten és környékén: www.apait-anyait.hu/kotodo-nevelo-csoportok-budapesten-es-kornyeken-2/
Érdeklődni e-mailben itt lehet: info@apait-anyait.hu
Köszönet a fotókért Lebhardt Zsuzsának és Borókának!
