A gyermekágy egy ósdi kifejezés, vagy valami lassan elfeledett, de nagyon fontos helyszín és korszak egyben?
A gyermekágy (magáért beszél a kifejezés) időszakában az lenne a cél, hogy az anya néhány hétig minél többet feküdjön: hiszen egy óriási fizikai teljesítményen esett át, és a léleknek is pihenésre van szüksége. Fontos, hogy a kisbabájával minél többet össze tudjon bújni, így könnyítve a baba igénye szerinti szoptatás kialakulását, és nem utolsó sorban azért, hogy az anya belső szervei visszatérjenek az eredeti helyükre, merthogy ez fekve könnyebben megy. Ebben az immunológiailag érzékeny állapotban a fertőzéseket is könnyebb elkerülni az ágyban fekve, a szobában, mint a bevásárlóközpontokban.
Németh Móni bábát – aki eredeti végzettségét tekintve orvos és szülésznő is – arra kértük, hogy meséljen erről a különleges időszakról.
Németh Móni: Amikor az első baba érkezik egy családba, általában nem okoz problémát, hogy az édesanya a szülést követő napokban feküdjön, pihenjen, és újszülött családjára összpontosítson. Kicsit más a helyzet, ha már vannak otthon nagyobb testvérek. Ilyenkor nyomatékosan figyelmébe ajánlom az anyukának – és a család többi tagjának is külön hangsúlyozom –, hogy az első héten szigorúan feküdni kell, ami azt jelenti, hogy gyakran fölkelhet, de lehetőleg rövid időre. Ezeket a perceket eleinte többnyire kitölti a mosdóba járás, zuhanyozás. A második-harmadik naptól már belefér, hogy az anyuka például fölkeljen az étkezéshez, ha kedve van (de ne ő terítsen, főzzön, mosogasson!). Jó mérce lehet ezekben a napokban a gát környéke. Addig lehet függőlegesben lenni, amíg nem érezzük úgy, mintha súly nyomná a gátunkat. Amint megérezzük ezt a nehézkedést, rögtön érdemes vízszintes helyzetre váltanunk, mert ez igazából már az utolsó utáni pillanat. Akinek nem kell sérülés miatt vigyáznia a gátjára, az esetleg négykézláb folytathatja a fogócskát/játékot a nagyobb gyerekekkel, ameddig jólesik.
Javaslom, hogy a második héten is az ágy legyen az anya birodalma, de hosszabbodhatnak a függőleges helyzetben töltött idők. Jó, ha az anya önmagára figyelve, maga határozhatja meg a mindennapi aktivitás visszavételének tempóját. Jogosnak tartom a hathetes gyermekágyas időszak tartását. Egyébként, a régi bábák azt mondták, kilenc hónapig alakul az anya szervezete a várandósság alatt, és kilenc hónap kell a szülés után, hogy visszaalakuljon. A legjobb, ha az édesanya minden időszakban tekintettel lehet a saját állapotára, korlátaira, és nem kell erőn felül teljesítenie.
Bábaként, és anyaként is tapasztaltam, hogy nagyon hasznos komolyan venni a gyermekágyas időszakot. A várandósság és a szülés fizikai és lelki szempontból egyaránt óriási teljesítmény. A méh nagysága, súlya többszöröse a nem várandós állapotnak. Visszaalakulása rohamos és látványos, de nem megy végbe egyik pillanatról a másikra. A méhet tartó szalagok megnyúltak a várandósság alatt, követve a méh alakulását. Az alulról támasztó hüvely és gát az imént engedett utat a kisbabának, szintén nem nyújt szilárd alapot. Nagyon megkönnyíti a méh és a tartó szerkezetek regenerálódását, ha az édesanya sokat fekszik, és csak minimális terhelés hárul rájuk.
A hormonális változások érzékeny lelkiállapotot hozhatnak. Jó, ha a család tud erről, így ezen a téren is támaszt nyújthat az anyának. Szerintem érdemes kiélvezni ezt a „lelki hullámvasutat”: bátran és őszintén utat engedni a könnyeknek, vagy épp hagyni, hogy elárasszon a boldogság.
A tejtermelés beindulása összetett folyamat. Ideális alakulását segíti a fizikai nyugalom, a kiegyensúlyozott táplálkozás és elegendő ivás. Legalább ennyire fontos az anya lelki nyugalmának támogatása, önbizalmának erősítése.
Összebújni az újszülöttel fontos és jó. Kilenc hónapon keresztül a lehető legszorosabb közelségben élt anya és magzata. Érthető, hogy mindkettőjük igénye az együttlét. Emellett, valóban ez a helyzet nyújt ideális körülményeket az igény szerinti szoptatáshoz, ami remek út a baba szükségleteinek és az anya tejtermelésének összehangolására. A szoptatás ajándékait itt nem sorolnám föl részletesen, csak annyit emelnék ki, hogy segíti a méh összehúzódását, visszaalakulását és csökkenti a vérveszteséget a szülés utáni időszakban.
A gyermekágyas anya és az újszülött látogatását jó volna a második hét utánra halasztani! Addig csak a szűk család, vagy a nagyon jó barátok jöjjenek, olyanok, akiket lehet az ágyban fogadni, az ágyból búcsúztatni!
Legkönnyebb az anyának kímélnie magát, ha valaki átvállalja tőle a mindennapi feladatokat, vagy legalább azoknak egy részét. Kedves gesztus a segítség, de fontos tisztában lennünk azzal, hogy minden gyermekkel új család születik. Szükségszerűen fölbomlik a régi rend, hogy átadja helyét egy új szerveződésnek. Ahogy a gyermekágyas anya sérülékeny és labilis, ugyanúgy a születő új család is nagyon érzékeny állapotban van ilyenkor. Ha valaki segíteni szeretne, akkor az a legjobb, ha a legnagyobb tapintattal jár el, figyelmesen, háttérbe húzódva, biztosítva a családtagok számára az intimitást.
